“Tavaly nyáron pár napot Marokkóban, azon belül is Marrakeshben töltöttünk. Marrakesh egy varázslatos, izgalmas város.  Lenyűgöző a misztikus légkör, a hangulatos épületek sokasága, az imára hívó müezzin hangja, a főtér esti forgataga, a kígyóbűvölők, a fények, zajok, intenzív színek, a zeg-zugos Medina, ahol biztosan eltévedsz… és még hosszan sorolhatnám az élményeket.

Természetesen több száz képet készítettem, amiből szeretnék majd egy nagyobb albumot is, de most ezt a kis minit hoztam össze, amihez nagyon nehéz volt „csak” pár fotót kiválasztani.

Az album egy hajtogatós megoldás. 3 fehér alapkartonból indultam ki, amit meghajtogatva és összeragasztva alakul ki ez a forma.  Tulajdonképpen nagyon egyszerű, és mutatós. egy-egy oldala kb. 11,5×11,5 cm-es. Az alapot egy kicsit megtintáztam, bélyegeztem rá itt-ott és már csak ki kellett díszíteni. Négyzet alakú, 10×10-es és 5×5 cm-es képeket használtam és sok díszítőelemet.  Színes , mozgalmas lett, mint Marrakesh…”

Ha szeretnéd elkészíteni Te is ezt az egyszerű, de nagyszerű albumkát, a Facebookon, a Scrapkuckóban megtalálod hozzá a fotóval illusztrált magyar nyelvű leírást.

Vigyázat! Sok fotó következik.

Micsoda ötlet a csipire bélyegezni! Ez a kedvenc részletem. (Viki)

“Az a megtiszteltetés ért, hogy márciusban én vagyok a Hónap Kedvenc Alkotója. 

Nagy izgalommal fogtam hozzá, hogy inspirációt készítsek az éppen aktuális kihíváshoz. Egy fehér alapkartont kicsit Gelatossal „bemaszatoltam”, majd bélyegeztem rá itt-ott apró pöttyöket.  Végül még egy kis Creamy Acrylic festékkel és kör stencil segítségével kisebb-nagyobb körök kerültek rá. Egy nagy (körökből álló) chipit szétvágtam és elhelyeztem az oldalon. Ezután jött a két fotó. Egy régi nyári emlék az iker lányaim szerepelnek rajta, amint egy mátrai kiránduláson mókáznak.   J Mindkét fotót köralakúra vágtam. A nagyobbat elfeleztem, alárétegeztem, és kicsit elcsúsztatva ragasztottam fel. A másikat a chipi alá. És a többi díszítő elemet is a körökbe. J  A feliratot is finoman megszíneztem és bélyegeztem.  A varrást a kézzel készített fekete-rózsaszín X-ek képviselik.

Fogadjátok szeretettel  Kaland az élet oldalamat!

Eszter”

“Nagyon megtisztelő inspirációt készíteni – és ezzel egyidőben nagy kihívás is.

A virágok számomra mindig mentőövként szolgáltak. Oldalkészítés közben ha elakadtam vagy rám tört a “kéne még ide valami” érzés, biztos a virágokat
választottam. Mostanában sokat rajzolok és festek, próbálok kicsit elrugaszkodni az alap oldalsablonoktól és technikáktól. Tehát megyek az elkószáló gondolataim után, és reménykedek, hogy valami jó fog kisülni belőle ?

Minket is utolért az ovizárás, így most ebbe az oldalba Molli is besegített ? bár van Cameo-m, miatta beszereztem egy mini Sizzix-et is, hogy tanítgassam.

Cameoval megrajzoltam a feliratot, stencileztem majd vízfestékkel megfestettem az alapot és kifestettem a feliratot, Molli vágta a virágokat, Distress és szivacs segítségével festette, és segített az elhelyezésben is. A legvégén pedig összevissza pecsételtünk. Szóval ez most egy igazi anya-lánya program lett ?

Fogadjátok szeretettel a virágos oldalunkat! 

Süti”

“Az e havi kihívás trükkös volt, ültem fölötte sokat, de ezek a háromszögek kifogni látszottak rajtam. Semmilyen alakzatba nem akartak összeállni..
Aztán,úgy két nappal ezelőtt, mikorra többedszerre sepertem tisztára a papírt és kezdtem újra, eszembe jutott a szélforgó ötlete… és ez végre tényleg tetszett is. Ezután a díszítés, kis sztori a belső tagre – minden már adta magát.

Remélem, kedvet kaptok Ti is az alkotáshoz! Még nincs késő!

(Az oldal Vicki Boutin: Color Kaleidoscope készletéből készült,I elvarázsolt a színeivel .)

“Sziasztok!

Mindig hihetetlen nagy büszkeséggel tölt el, ha a blogon megmutathatom egy-egy alkotásomat, mert ez azt jelenti, hogy az előző hónapban én voltam a Hónap Alkotója. Nagyon lelkes vagyok minden hónapban, amikor a kihívásokra készítek oldalt, mert minden egyes kihívás fantasztikus.

Most egy olyan fotót dolgoztam fel, ami több szempontból is nagyon különleges a számomra. Először is én is rajta vagyok egy fotón (ezt gondolom értitek 😀 ), másodszor a legjobb barátnőmmel pózolunk, aki nem mellesleg a gyerekeim keresztanyja, és idestova 15 éve Angliában él. A szuper technikának köszönhetően szoros a kapcsolatunk, de nagyon ritkán találkozunk. Idén nyáron egy fantasztikus hetet töltöttünk Angliában a Katával és minden kívánságát (hová menjünk, mit együnk) próbálta maximálisan teljesíteni. Szerintem alig várta, hogy hazajöjjünk és kipihenje magát! 😀

Az oldal végtelenül egyszerű, minimál, mi más is lenne tőlem. Kis kedvencemmel, a Silhouette Cameoval egy kört vágtam a 12-es fehér karton közepére, alá csak egy csíkos papír került, amit körbe varrtam. Minimális kis díszítés, egy nagy címfelirat és késszé is nyilvánítottam. Annyira jó ránézni, a virágokról eszembe jutnak a leeds-i kastélykert virágai, a kis házikóról pedig a fantasztikus kastély.”

“Sziasztok! 

Itt a lepke-pillangó rajongó Boga jelentkezik 🙂 Igen, így egyben és együtt a két elnevezés, már kisgyerekként is mindig így mondtam és valahogy családi hagyomány lett belőle. Mindenki felkiált, ha lát egyet, hogy nézd ott egy lepke-pillangó 🙂

Az inspi oldalamat, mint egy rendes kisdiák már az előtt elkezdtem készíteni, hogy megkaptam volna a felkérést rá, merthogy amint megláttam az e havi kiírást egyből jött az ötlet, hogy mit is szeretnék megscrappelni: azt a lepke-pillangós fényképemet, amit a nyár folyamán lőttem a Narancskertben, Schönbrunnban. 

Mint már talán sokan tudjátok az elmúlt pár hónapban igencsak sokszor fordultam meg Bécsben és a top látnivalók közül a Habsburgok nyári rezidenciája sem maradhatott ki. Gondolom mindenkinek megvan a téli vásáros-forró puncsos- karácsonyi díszekben úszó kastélykert látványa. Bevallom nekem is ilyen emlékeim vannak – meg olyanok, hogy némelyik diákom a lezárt szökőkút szobraira mászik éppen fel és társai. Régi szép bécsi osztálykirándulások. 🙂

Szóval történt, hogy egy napsütéses nyári napon a schönbrunni Narancskert csodaszép virágai között sétálgatva (khm… megfelelő hátteret kerestem egy selfie-hez) egyszer csak felkiáltott T-m, hogy lepke-pillangó. Odafordultam és le sem vettem az ujjam a telefonom exponáló gombjáról egy teljes sorozatot lőttem erről a kis szépségről. Azonnal tudtam, hogy meg fogom örökíteni valamilyen formában ezt az emléket; körülbelül ennyi a fotó története. Amúgy ha még nem jártatok nyáron a schönbrunni kastélykertben, érdemes. Csodásak a virágok, a domboldal hívogat a piknikezésre – csak vigyázzatok az önjáró fűnyírókkal, néha nem várt helyeken bukkannak fel. 🙂

Az oldalhoz Vicki Boutin Field Notes 12″-es papírját választottam alapnak, mint csodás virágos, leveles, indás koszorút. A középső részt művészkéssel óvatosan kivágtam, majd különböző méretű pillangókat nyomdáztam a kivágott részre (újrahasznosítás), némelyiket megszíneztem egy kis vízfestékkel. A koszorúból pár virágot áttetsző gessoval lealapoztam és némi vízfestékkel megfestettem, hogy visszaköszönjenek a fényképen szereplő virágok színei. Fröcsköltem rájuk és körbe némi fekete és fehér Splash tintát ill. arany vízfestéket, mert az passzolt az oldal hangulatához. Az egész alá dekorgumit tettem és így került rá egy 12″-es alapkartonra, amit szintén előzetesen legessoztam, majd kis vízfestékkel maszatoltam a fénykép tervezett pozíciója köré. A fotókat két méretben hívattam elő (7.5×10 cm és 5×7.5 cm-es méretekben), a kisebbiket eltartással ragasztottam rá a nagyobbik fotóra, adva ezzel egy kis dimenziót, az amúgy is elkapott pillanatfelvételnek. Szintén Vicki All the Good Things 12″-es papírjából vágtam ki virágokat, amiket a fotó alá és köré rendeztem és az előzetesen nyomdázott majd kivágott pillangókat, plusz néhány 3D pillangót a Wildflower & Honey készletből is eloszlattam körben a koszorún. Került még rá egy pufibetűs felirat, egy-két pufi szívecske és persze a dátum, mert annyi bécsi esemény történt már velünk a nyáron, hogy muszáj dátumoznom a kalandokat.

Remélem tetszett az oldalam és kedvet kaptok!

Üdv: Boga ;)”

 

Vicki Boutin új kollekcióját, – amit Boga is használt – itt találod meg.

“Sziasztok!

Örülök, hogy újra itt lehetek vendégalkotóként és hogy készíthettem egy ooldalt Viki kihívásához.

Be kell vallanom, hogy nehezen találtam rá a témára. Kezdetre sokkal több ötletem született, mint befejezésre, de aztán eszembe jutott nagyfiam évzáró kirándulása, aminek szuperhangulatos képeit még nem örökítettem meg.

Könnyű dolgom volt a megadott vázlattal, hiszen egy nagyon látványos, harmonikus elrendezésről van szó, ami bárkinek sikerül! Ami a színeket illeti, igyekeztem a természet színeit használni, barnát, szürkét, zöldet, hogy a patakvölgyben készült képek hangulatához igazodjak, kiegészítve sok-sok fiús kékkel. Ha a narancs póló az én fiaim egyikén lett volna, biztos használtam volna narancs színű elemeket is az oldalon, de így nem akartam őt tovább kiemelni. Technikailag semmi bonyolultat nem használtam, csak ragasztottam, rétegeztem, a középső fotót dekorgumival megemeltem, kétféle washit használtam a három fókuszpontomban, és a végén fröcsköltem kis feketét. Sokat gondolkoztam, hogy a fekete szövegbubis kivágatot tegyem vagy ne tegyem, de annyira passzolt a fiam döbbent arckifejezéséhez, mikor egy meredek sziklafalra felmászva ráeszmélt, hogy nem tudja hogy bír onnan lejönni, hogy bár a témához nem kifejezetten passzol a felirat, mégis maradt.

Remélem sokan kedvet kaptatok elkészíteni a Ti változatotokat is a kihívásra. Jó alkotást!
Petra”

“Sziasztok,

Bár elutaztunk és nyaraltunk idáig, én nem felejtettem el az inspirációt,  és itt küldöm Nektek:

Az oldal a 10 évvel ezelőtti toszkán nászútunkról készült, amit igazából sosem scrappeltem még meg…
Nagyon tetszenek a térkép mintás papírok, ezért választottam az oldalamhoz ezt az alapot. Erre kerültek a keretezett képek.. amiből simán jöhetett volna még több, ha ráfért volna… alig tudtam kiválasztani, melyik képeket tegyem fel

Az oldalon próbáltam visszaadni kicsit az olasz nyár hangulatát, a sokszínűséget, a kalandosságot.  A kiegészítőket a Pinkfresh Studio: Out and About és Just a Little Lovely kollekcióiból választottam. Utóbbiból főleg a zöld ágak tetszettek igazán, a toszkán táj sok zöldjét utánoztam velük..

Remélem, tetszett az oldalam, és kedvet kaptok a keretes kihíváshoz!

Szép napot, Orsi”

Mi is reméljük, kedvet kaptál a kihíváshoz. MégHolnap éjfélig még elküdheted alkotásod! Részletek itt.

Ha pedig kérdezni szeretnél akár Orsitól, akár a kihívással vagy akár scrapbookkal kapcsolatban, a Scrapkuckóban megtalálsz mindnyájunkat, örömmel segítünk.

Ne csak nézzétek, olvassátok is!

“Sziasztok!

Először is köszönöm a vendégalkotói lehetőséget, igazi kellemes meglepetés volt ismét, amikor olvastam a kihívás eredményét. Végre volt egy kis szünet ma a kovászos ubi, lekvárfőzés, málnaszedés (éljen a kertes ház és annak előnyei :-), a három gyerkőc foglakoztatása között, és tudtam nektek “alkotni”.

A fotó egy kedves emléket örökít meg: évekkel ezelőtt Pécsen nyaraltunk, még csak két gyermekünk volt. A kisfiamnak már akkor sem kellett
csibészségért a szomszédba mennie, ez látszik a képen is. Amint séta közben meglátta “Anyókát és Apókát”, akik szerinte az akkori nagy kedvenc Répa meséből érkeztek, rögtön letelepedett az egyikük mellé. Persze azért leste, hogy a nővére mit szól a dologhoz.

Fogtam egy fehér alapkarton darabot és lekentem átlátszó gessoval, hiszen festés várt rám, nem ázhat el a lap. Strukturpasztával stencileztem kőhatású mintát elég nagy felületre – őszintén szólva itt még nem volt határozott elképzelésem a végeredményt illetően, csak a mintában voltam biztos.       Mivel a kihívás alapja az volt, hogy akrilfestékkel készüljön a háttér, elővettem én is a készletemet. A fotó színei alapján pirosra, picit
kékesre, és szürkére terveztem a hátteret. Ez utóbbi színem nem lévén kevernem kellett fekete festékből és fehér gessoból. Jól felvizeztem mindhárom színt, majd a lapon még tovább fújtam vizet rájuk. Nem akartam ugyanis erős színeket viszont látni és így csoroghattak is kedvükre. Szárítás után gondoltam egy merészet: letéptem a stencilezett, festett részletet és egy másik, szintén gessozott fehér alapkartonra raktam. A tépett szélt akrilfestékkel igyekeztem kihangsúlyozni. A fotót különböző, színben passzoló papírdarabokkal alárétegeztem, néhány díszítőelemeket dúrtam a dobozomból hozzá és két chipboardot festettem le szürkére. Nem voltam elégedett az eredménnyel, így a maradék szürke festéket modellpasztával összekeverve stencileztem a fotó köré, illetve bélyegeztem és fröcsköltem.

A nagylányom, aki még igencsak ovis kislány a fotón, amikor meglátta a kész oldalt, percekig nézegette és naná, hogy elkunyerálta a szobáját dekorálni 🙂

Bízom benne, hogy az oldal megfelel a vendégalkotói státusz feltételeinek 🙂

Szép estét kívánok:
Móni”

“Sziasztok,
 Először is, köszönöm, hogy itt lehetek.

Másodszor, néhány szó az oldalról. Pár hete összezördültünk a kislányommal.. és ő, engesztelésképpen írt nekem egy papírt, 10 szabadon
felhasználható kuponnal. Körítést, használati utasítást is írt hozzá, ahogy azt kell. ❤ Nagyon cuki volt. Én ezt a papírt akkor boldogan kiraktam a hűtőre.. majd lassan-lassan el is felejtkeztem róla… egészen 2 nappal ezelőttig, amikor a kihíváson gondolkoztamban felnéztem és megakadt a szemem a kis, körberajzolt kuponokon.

A többi már jött szinte magától. Volt régebbről egy fél papírom a Pinkfresh Studio Simple and Sweet kollekciójából, és volt hozzá egy eltervezett fotóm is, vázlatom is.. majd mikor jöttek a kivágott kuponok, sok mindent újragondoltam, míg végül ez az oldal kerekedett belőle. A kísérő szöveg, ami a kuponos laphoz tartozott, a lányom gyöngybetűivel, felkerül majd az oldal hátuljára, magunknak, olvasgatásra. Jó érzés ránézni, jó látni, ahogy a kis gondos keze alatt kikerekedtek ezek az ötletek, ezek a kis kuponok. Most, hogy összeraktam, kedvem támadt végre be is váltani őket.

/Az oldal ötletének egy részét Elsie Robinson oldala inspirálta/

Szép napot Nektek!
Orsi”