Igazából nem volt türelmem kitapasztalni, hogy hogyan is kell használni. Amikor a Csapathoz kerültem, szerencsére Viki sokat segített, minden kérdésemre válaszolt, sőt, egyszer a tarjáni táborba el is hozta a gépét, és megmutatta, hogyan is kell használni.

Azóta kicsit bátrabb vagyok, merek kísérletezni, és kezdünk tényleg jó barátságban lenni. 😀

Amikor tudatosult bennem, hogy pénzt szeretnék ajándékozni, egyből eszembe jutott, hogy a store-ban nézelődjek. Találtam is egy kis táska formájú pénzátadót, ami tetszett, így gyorsan megvettem.

A Cameo nagy előnye a Sizzixel szemben, hogy a vágófájlok azonnal letölthetők, és használhatók.

A dekorációt az ajándékozott ízléséhez igazítottam, szerintem cuki lett! 😀

Viszonylag egyszerű, ám de gyorsan kész lett – volna, ha nem most varrtam volna először aranyszállal. 😀

Készítettem egy három osztatú akvarell papíros alapot, a középső oldalát pecsételtem és hődomborítottam arannyal. Megterveztem, hogy mely oldalakat akarom díszíteni, és hova kerüljön az utalvány és a levelünk. Méricskéltem, levágtam, aztán akvarell papírra stencileztem ismét virágokat, amit Minc fóliával aranyoztam. Ezeket sok vízzel, kevés festékkel átszíneztem.

Körbevarrtam aranycérnával. Nnna ez volt az a lépés, ami annyi időt vett igénybe, mint az összes többi. Kezdő varróknak nem ajánlom élesben kipróbálni addig, amíg nem tapasztalták ki, hogy milyen “szálerősséget” állítsanak be. (Őszintén szólva nem tudom, hogy így hívják-e, de ezt tűnt a logikus elnevezésnek…)

A varrás után rögzítettem a szalagot az akvarell papír alapra, majd ráragasztottam az első oldalra szánt lapot, belülre szintén felragasztottam a kis “füleket”, amelyek mögé tettük az utalványt és a köszönőlevelet.

És kész 🙂