“Sziasztok!

Örülök, hogy újra itt lehetek vendégalkotóként és hogy készíthettem egy ooldalt Viki kihívásához.

Be kell vallanom, hogy nehezen találtam rá a témára. Kezdetre sokkal több ötletem született, mint befejezésre, de aztán eszembe jutott nagyfiam évzáró kirándulása, aminek szuperhangulatos képeit még nem örökítettem meg.

Könnyű dolgom volt a megadott vázlattal, hiszen egy nagyon látványos, harmonikus elrendezésről van szó, ami bárkinek sikerül! Ami a színeket illeti, igyekeztem a természet színeit használni, barnát, szürkét, zöldet, hogy a patakvölgyben készült képek hangulatához igazodjak, kiegészítve sok-sok fiús kékkel. Ha a narancs póló az én fiaim egyikén lett volna, biztos használtam volna narancs színű elemeket is az oldalon, de így nem akartam őt tovább kiemelni. Technikailag semmi bonyolultat nem használtam, csak ragasztottam, rétegeztem, a középső fotót dekorgumival megemeltem, kétféle washit használtam a három fókuszpontomban, és a végén fröcsköltem kis feketét. Sokat gondolkoztam, hogy a fekete szövegbubis kivágatot tegyem vagy ne tegyem, de annyira passzolt a fiam döbbent arckifejezéséhez, mikor egy meredek sziklafalra felmászva ráeszmélt, hogy nem tudja hogy bír onnan lejönni, hogy bár a témához nem kifejezetten passzol a felirat, mégis maradt.

Remélem sokan kedvet kaptatok elkészíteni a Ti változatotokat is a kihívásra. Jó alkotást!
Petra”

“Sziasztok,

Bár elutaztunk és nyaraltunk idáig, én nem felejtettem el az inspirációt,  és itt küldöm Nektek:

Az oldal a 10 évvel ezelőtti toszkán nászútunkról készült, amit igazából sosem scrappeltem még meg…
Nagyon tetszenek a térkép mintás papírok, ezért választottam az oldalamhoz ezt az alapot. Erre kerültek a keretezett képek.. amiből simán jöhetett volna még több, ha ráfért volna… alig tudtam kiválasztani, melyik képeket tegyem fel

Az oldalon próbáltam visszaadni kicsit az olasz nyár hangulatát, a sokszínűséget, a kalandosságot.  A kiegészítőket a Pinkfresh Studio: Out and About és Just a Little Lovely kollekcióiból választottam. Utóbbiból főleg a zöld ágak tetszettek igazán, a toszkán táj sok zöldjét utánoztam velük..

Remélem, tetszett az oldalam, és kedvet kaptok a keretes kihíváshoz!

Szép napot, Orsi”

Mi is reméljük, kedvet kaptál a kihíváshoz. MégHolnap éjfélig még elküdheted alkotásod! Részletek itt.

Ha pedig kérdezni szeretnél akár Orsitól, akár a kihívással vagy akár scrapbookkal kapcsolatban, a Scrapkuckóban megtalálsz mindnyájunkat, örömmel segítünk.

TIPP! Ha sok maradékod van és nem összeillő készletekből, akkor válogasd le azokat, színpaletta, stílus szerint és máris új kollekcióra tettél szert! Rajta!

Az oldalon semmi technikás nincs. Mégis most ez a kedvenc szeretem-oldalam. Egyetlen érdekessége, hogy fotó nélkül készítettem. Mikor elkezdtem, nem volt nálam fotó. (Nekem a válogatás, szerkesztés a mumus.) Volt viszont egy ösztönző, alkotókörnyezet, óriási, jól átlátható asztallal. Ezért a fotók helyére fehér papírt tettem és így hoztam létre az oldalt. Gondoltam, fekete-fehér fotóval nem lóhetek mellé, könnyen fogok találni. Ez így is volt, de színesben is előhívattam a képeket. Ezeket hagytam benne, mert színei passzolnak és nekem így jobban tetszik. Azért szeretem a színes fotókat, mert tizenévek múlva jobban előhozza az emlékeket, az akkori divatot.

Most jöjjenek a fotók! Neked melyik tetszik jobban: a színes fotós vagy a fekete-fehér?

“Tavaly, amikor eljutottam Rye-ba végre átéltem azt a tengerparti hangulatot, amit a régi angol filmeken látni. Gyönyörű kék, de jéghideg tenger, ami persze az angolokat nem zavarta és vígan lubickoltak, tiszta égbolt, enyhe szellő és a partmenti homokos buckák a hatalmas fűcsomókkal… Komolyan lélegzetelállító volt. Imádom az itt készült fotóimat nézegetni, újra és újra felidézni azt a pár csodálatos órát, amit ott töltöttünk. Készült már belőlük oldal, de van még jó pár fotó, ami feldolgozásra vár! 😉

Nos, azt hiszem egy kicsit eltértem a vázlattól és a mood-board színei is inkább csak a szétdarabolt nagyfotón köszönnek vissza, de azért igyekeztem…”

Ha tetszett Edit alkotása, gyere és tarts velünk!

Ezért fogtam egy aquvarell papírt és Gelatossal festettem hátteret. Az elrontott és maradék, lefestett papírokból vágtam ki Sizzix vágógéppel leveleket, amiket a képek köré ragasztottam.

A képeket Vikó első néptáncfellépése előtt készítettem úgy, hogy elég fontos pillanatról sikerült oldalt csinálnom 🙂

Remélem, sikerül  kedvet csinálnom Nektek. 🙂 Csatlakozz Te is, őrizd meg az emlékeket!

24 scrapbook-oldal

2 pocket letter

12 minialbum

7 album-leírás

2 tárolási ötlet

8 lakásdekor

1 snap-album betét

15 kihívás-inspiráció és

3-szor voltam kihívás-házigazda

Ez volt a 2017-es évem itt, a ScrapBolt blogján. Volt, hogy szárnyaltam, volt, hogy kevésbé. Voltak nagyon-szeretem projektjeim, voltak “csak” szeretem-projektjeim és voltak olyanok, amelyet ti is szerettetek nagyon. Hoztam mixed media alkotást, minimált, bonyolultat, egyszerűt, sokfotósat, nagyfotósat, fotó nélkülit. Volt, hogy áramlott a csí, mojo, akármi, és olyan is, amikor nehezen állt össze egy-egy alkotás. Volt itt minden… Volt, hogy már reggel megérkeztem, volt, hogy csak délután fél négyre. Ez mondjuk csak egyszer fordult elő, de a deles posztolás azért gyakran megesett. Emiatt szívta is a vérem a KCs rendesen 😀

De minden alkalommal odatettem magam. Bízom benne, hogy adtam hasznos ötleteket, bátorítottam kísérletezésre, olykor elgondolkodtatok az írásaimon, és szeretném hinni, hogy időnként inspiráltalak is benneteket.

Mivel is lehetne összefoglalni az elmúlt egy évet? Például egy naaaagy fotós oldallal. Pontosabban egy montázs-oldallal 😉

Ez voltam én 2017-ben…

A  B A L A T O N-on!!!

Siófok és Balatonszárszó között ingáztunk minden napsütéses napon! Mondanom sem kell, a gyerekek imádták!! No meg persze én is, hiszen minden nap volt kétszer-háromszor fél órám, aztán már egy órám, aztán már másfél órám, amit nélkülem töltöttek, a vízben, vagy a kismedencés-homokozós parton, vagy az ugrálóvárban, vagy a vízibringán – a Papával és Erzsivel, akiknek nem tudok elég hálás lenni! Persze elmondtam ezerszer, de most albumba is foglaltam és végre be is fejeztem, úgyhogy a hétvégén a kezükbe is nyomom!

Az albumot a szeptemberi scraptáborban Sophie workshopja alapján készítettem. Hát, ezt is imádom (vajon hányszor írom ma még ezt le, hogy imádom…)! A gerincét még nem mertem varrva összeállítani, ahogy tőle tanulhattuk, de tuti, hogy a következőnél már bátrabb leszek! Mert imádom!!

Az volt most legfontosabb, hogy rengeteg fotót elnyeljen! Szó se róla, pakoltam bele jó sokat, és csak pakoltam és pakoltam és pakoltam! Díszítést alig, inkább csak a fókusz miatt és minden második oldalpáron hagytam helyet egy-egy nagyobb lélegzetű kommentnek (ezeket most kivételesen nem mutatom és a fényképek egy részét sem).

De a többi fotón azért jól látszik, hogy milyen hálás ez a minialbum, amit Sophie kitalált! Hatalmas köszönet és még sok ilyet kérünk a továbbiakban is!!

Posta Juli nagyszerű ötlete nyomán időnként ráklikkelek magazinok, szerkesztői és design csapatok blogjaira is, tőlük merítve inspirációt. A mai oldalamat is egy ilyen kis kirándulás ihlette. Technikailag túl sokat nem tudok mesélni róla, mert a kísérletezgetésen kívül alig történt valami – semmi díszítés, egy kis varrás, dátumok, betűk, néhány matrica.

Nekem nem hiányzik róla semmi, a kevesebb néha több. Azaz hogy mégiscsak, másik hat fotó…

A nyári szünet elején összeszedtük a gyerekekkel, hogy mivel szeretnék megtölteni ezt a hat hetet, milyen programokat szervezzünk magunknak. Erről készítettem egy oldalt, kitettem a scrapkuckóm falára, hogy szem előtt legyen. Rengeteg minden történt a nyáron, tuti albumba fognak kerülni az élményeink, de a terveink kb fele kimaradt. Kicsit sajnálom, mert például az Állatkertbe még mindig nem jutottunk el, és a meseszerű cukrosbolt is hatalmas élmény lett volna. Vagyis lesz is, mert ami késik, ugyebár…

Az oldal tehát a nyári terveink megvalósult pontjait szedi össze. Húúú de kocka mondat lett. 😀

Nem is folytatom a szövegelést, inkább mutatom: