A novemberi kihívásban lakásdekorra buzdítok mindenkit. Nagy kedvenceim a képkeretek, legyen az egy fordított vászon, vagy a különböző méretű, színű és alakú keretek. Fessem, tintázzam, vagy hagyjam meg eredeti formájukban és csak a belső teret díszítsem, szeretem mindet, ez mindig hangulat- és projektfüggő.
Ma egy favorit scrapbook-oldal típust liftelek, lakásdekorációvá alakítva, vagyis konkrétan keretek közé helyezem. 😀
Sokan, sokféleképpen alkalmazták már ezt, fehér alapkartonra fekete akrilcsíkokat húztak, és az ezt követő fényképelhelyezés, díszítés, kiemelés már rendkívül változó. (Hozzáteszem, hogy a tökéletes csíkok elérése érdekében tett próbálkozásaim közben elfogyott a fekete akrilfestékem, így fekete gessoval és egy kis vízzel értem el ugyanazt. A csíkok még mindig nem tökéletesek, ellenben már ez egyáltaláln nem zavar 😀
Pár hét múlva megyünk karácsonyi fotózásra (örök hálám Photos by Judytnak! <3), ezért az alkotás során még csak egy tavaly karácsonykor készült fényképet használtam, ezzel tudom megmutatni nektek is. Bár az is lehet, hogy így marad, mert bár a fotó nem tökéletes (a fotó sem :D), a pillanat, amit elkaptam, nekem nagyon is! Karácsony reggelén készült, miután bontogatták az ajándékokat a gyerekek. Öröm a köbön, visongatás, ugrabugra, majd egymás nyakába borultak!
Naponta megsimogatják egymást, kedvesek egymáshoz, persze nem csak és kizárólag, nyilván van vita ezerrel, de ilyen ölelést ritkán láthatok tőlük. Szóval szívem csücske ez a fénykép, és a poszt írása közben már rá is dumáltam magam, hogy Judit fotóival másik ajándékot készítek! 😀
Szeretem projekt lett, igazi dísze a karácsonyi hangulatdekornak <3
