Tisztázatlan körülmények között eltűnt a gyerekkori fotóink nagy része. Szinte az összes. Amik megvannak, azok is csak azért, mert nem a többivel voltak egy helyen, és ez nagy, nagyon nagy szerencse.
Ezért is különös becsben tartom ezeket a képeket. És nagyoldalkat készítek egyikről másikról.
Ez a fotó az egyik kedvencem. Hú, mennyit nézegettem kisebb koromban is, és mondtam, hogy milyen aranyos vagyok rajta. Születésnapi kép, testvérem 2, én 1 éves vagyok. Mivel a születésnapunk között csak két hét van, rendszerint együtt ünnepeltük. A külön torta viszont járt.
Remek korkép a ruhánkat megnézni…
