Nagyon szeretem Vikónak ezt a fotóját, mert pont így néz rám akkor is ha a következő percben egy hatalmas kalamajka közepén találom magam. És mindezt tudja egy ártatlan mosoly kíséretében előadni, aztán közli velem, hogy miért engedtem hiszen én vagyok a felnőtt 🙂 Azt hiszem majd minden kalandunknak ez a vége, és én csak ölelgetem és puszigatom, mert, hogyan is tudnék haragudni rá (és még igaza is van) ?
No ezt a huncút képet “rámáztam” most be és mi mást használtam volna mint a Prima Marketing Apricot Honey gyönyörű készletét. Volt még itthon egy hímzőrámám, amit lefestettem akrilfestékkel, de csak úgy elnagyoltan. Háttér papírnak fehér prégelt alapkartont használtam, amin először körbe rajzoltam a rámát, majd egy stencil és Distress Oxide abandoned coral és tattered rose segítségével díszítettem.
Most a fotót körbevágtam ollóval és az Apricot Honey kivágataival próbáltam körbe rakni, kisebb-nagyobb sikerrel 🙂 Sizixxel vágtam ki még egy két virágot és levelet amit még felragasztottam, pecsételtem, ide – oda még pöttyöztem, fröcsköltem és most itt ülök a művem felett és azon gondolkodom, hogy hol is lenne mindíg szem előtt?
Vagy aki jobban szeret tippelni, kövesse facebook oldalunkat hátha felbukkan újra egy alkotás 🙂
