Nnnokéremszépen!
Nem tudom, ki hogyan van vele, de lehet bármilyen jó egy buli, ha ottalvósra van tervezve, akkor azért néhány paragolyó beindul. Nálam kettő az alap és a többi a hely, idő, társaság, stb-függvénye.
Az egyik, hogy úristenugyenemfogokhorkolni!?!?! 😀
A másik, hogy ébredés után képes leszek-e a kulturált emberi viselkedésformákra? 😀
Azt hiszem, ezt sem kell magyaráznom! Pedig én még a jobbik fajtához, vagy legalábbis a kezelhetőbbek közé tartozom. Nem szeretek felkelni reggel. Pláne nem ott, ami nem a saját ágyam. Szeretem, ha a saját bögrémből kapom a kávét. És amíg azt meg nem iszom, addig nem vállalok felelősséget magamért. Persze a család ezt a lehető legteljesebb mértékben figyelmen kívül hagyja, de én sem dőlök kardomba, ha nem a legtündibündibb feleség és anyuka szól ki belőlem olyankor.
Szóval innen indul a mai oldalam. Adott egy remek csapat, egy hétvége és egy csodaszekrény – több se kellett, mentünk scrapbox-nézőbe. Kimenőt kapott mindenki, Brigiéknél a család, így miénk a ház. Tervben volt, hogy scrapelünk is, ám ez csak másnap jött össze, amikor nekem már lejárt a kilépőm, így kezembe kaptam néhány fotót, hogy márpedig ezt itten tessék szépen megszkreppelni, mi is ezt fogjuk tenni!
Amúgy szeretem-fotó, de képtelen voltam erre az érzésre fittyet hányni: így a barátnős oldal egy kis piros csavarral lett barátnős-reggeli-kávés oldal. És íme, már Merika kihívásának is megfelel! 😀
Remélem, már mindenki túl van az első kávén, és nem rójátok fel nekem, hogy eme jeles napon nem egy szerelmes oldallal érkeztem! 😀













