A jó hosszú nyári szünetünk felét a Papáéknál töltöttük. Három hetet. A Balatonon.
A B A L A T O N-on!!!
Siófok és Balatonszárszó között ingáztunk minden napsütéses napon! Mondanom sem kell, a gyerekek imádták!! No meg persze én is, hiszen minden nap volt kétszer-háromszor fél órám, aztán már egy órám, aztán már másfél órám, amit nélkülem töltöttek, a vízben, vagy a kismedencés-homokozós parton, vagy az ugrálóvárban, vagy a vízibringán – a Papával és Erzsivel, akiknek nem tudok elég hálás lenni! Persze elmondtam ezerszer, de most albumba is foglaltam és végre be is fejeztem, úgyhogy a hétvégén a kezükbe is nyomom!
Az albumot a szeptemberi scraptáborban Sophie workshopja alapján készítettem. Hát, ezt is imádom (vajon hányszor írom ma még ezt le, hogy imádom…)! A gerincét még nem mertem varrva összeállítani, ahogy tőle tanulhattuk, de tuti, hogy a következőnél már bátrabb leszek! Mert imádom!!
Az volt most legfontosabb, hogy rengeteg fotót elnyeljen! Szó se róla, pakoltam bele jó sokat, és csak pakoltam és pakoltam és pakoltam! Díszítést alig, inkább csak a fókusz miatt és minden második oldalpáron hagytam helyet egy-egy nagyobb lélegzetű kommentnek (ezeket most kivételesen nem mutatom és a fényképek egy részét sem).
De a többi fotón azért jól látszik, hogy milyen hálás ez a minialbum, amit Sophie kitalált! Hatalmas köszönet és még sok ilyet kérünk a továbbiakban is!!
